#borsodbeszél

Segélykultúra, bűnözés, nyomortelepek – ez vár Miskolcra?

2022-02-23 15:25:00 - BORSODBESZÉL- 50

Egyre több a garázdaságról, drogosokról szóló poszt az elmúlt hónapokban a közösségi médiafelületeken a miskolci csoportokban, és a helyi sajtóban is mind gyakrabban jelennek meg ilyen címek:

 

„Segítsenek azonosítani a garázda férfit.”

 

„Több embert is megütött a garázda férfi Miskolc belvárosában.”

 

„Ezúttal sem unatkoztak a borsodi zsaruk: falopás, garázdaság, tiltott tiltott prostitúció, bolti lopás és balesetek sora”

 

„Videón, ahogy megvernek egy miskolci fiatalt a Búza téri aluljáróban”

 

„Az Újgyőri főtér és a Centrum környéke már-már kaotikus a közösségi együttélési normákat be nem tartó személyek miatt. Sokan csak menekülnek a kéregetőktől, az összeverődött bandáktól és sajnos az önkívületi állapotban lévő, kábult fiatalkorúaktól. – A város több pontjáról kaptunk jelzést olyan családokról is, amelyek az elmúlt hónapokban költöztek Miskolcra, és nem tartják be az együttélés alapvető szabályait. Ezenfelül szinte már-már naponta történnek inzultusok az utasokkal tömött buszokon, villamosokon és a megállókban” – ezt már Nagy Ákos, a Fidesz miskolci frakcióvezetője mondta a közelmúltban egy sajtótájékoztatón, amit a számozott utcákban tartott. Nem véletlenül ott. A nemzetközi sajtóvisszhangnak köszönhetően emblematikussá vált terület ugyanis jelképe lett a miskolci nyomortelep-felszámolási programnak, ami az egyik alappillére volt a Kriza Ákos vezette fideszes önkormányzat városfejlesztési stratégiájának.

 

Az előző miskolci vezetés ugyanis 9 éven keresztül következetes rendpárti várospolitikát folytatott – még akkor is, amikor nemzetközi jogvédőktől, az amerikai nagykövettől, vagy éppen az ENSZ-től kapott súlyos, gyakran tájékozatlanságon, esetenként pedig dezinformáción alapuló bírálatokat.

 

35 ezer miskolci hatalmazta fel aláírásával a fideszes önkormányzatot arra, hogy teremtsen egy biztonságos, nyomortelepektől mentes, élhető várost. Az orvos-közgazdász Kriza Ákos pedig e felhatalmazást maga mögött tudva belevágott abba, amihez előtte még senkinek nem volt bátorsága. 


Ugyanis a közbiztonság közügy, az életminőség primer összetevője. Ahol kellő mértékű a biztonság, ott az anyagi életkörülmények is jobbak, és nagyobb a tőkebefektetési kedv. A rossz közbiztonság taszítja a tőkét, taszítja az idegenforgalmat. Márpedig ahhoz a hosszú távú Miskolc-vízióhoz, amit a fideszes városvezetés el akart érni, tőkére, befektetésekre, idegenforgalomra volt szükség. 


A szürke acélváros, a múltba révedés, a megkeseredettség helyére egy zöld, a lakóit és vendégeit okos megoldásokkal szolgáló, pezsgő kulturális életű, és a legmagasabb szintű szolgáltatásokat kínáló város kialakítását fogalmazták meg célként. Ennek a programnak az egyik lényegi eleme volt, hogy a nyomortelepek felszámolásával ne csak a bűnözés mértéke csökkenjen elfogadható szint alá az egész városban, hanem a szóban forgó területek felértékelődjenek – befektetőket, üzleteket, fejlesztéseket vonzzanak. A Diósgyőri stadion környékén az egyre szaporodó új létesítmények, bővülő szolgáltatási kör igazolni látszik ezt az elgondolást.

 

A program 2019-ig – a rendelkezésre álló forrásoktól függően, ha intenzitását tekintve hullámozva is, de haladt. A 2010 előtti MSZP-s városvezetés idején Miskolcra beköltözött összes ún. „fészekrakós” ingatlant, mintegy 180 lakást visszavásárolta az önkormányzat, csaknem 300 romos házat bontottak el, 100 körüli ingatlant pedig kiürítettek, vagy újrahasznosítottak.

 

2019 őszén azonban megszakadt a folyamat. Az új, ellenzéki összefogással létrejött önkormányzat teljesen leállította a nyomortelep-felszámolást, és a rendpárti várospolitika egyik elsődleges eszközét, a Miskolci önkormányzati rendészetet is leépítette.

 

Ennek egyenes következményeként, amikor az önkormányzat a legutóbbi rendőrségi beszámolót tárgyalta, kiderült, a 2010 és 2019 között folyamatosan javuló mutatók elkezdtek romlani.  A közterületi bűncselekmények – garázdaság, testi sértések, lopások – száma elkezdett emelkedni. Perecesen olyan bűncselekmények is történtek, amik korábban egyáltalán nem voltak jellemzők. Mindez egy világjárvány közepén, amikor hónapokig éjszakai kijárási tilalom volt érvényben.

 

Simon Gábor (Velünk a Város) frakcióvezető – aki a Káli Sándor féle MSZP-s önkormányzat egyik tagjaként hozzájárult ahhoz hogy „fészekrakók lepjék el az Avast és több más városrészt – felszólalásában magyarázatul azt fejtegette, hogy a rendőrség tevékenységét és a közbiztonság kérdését el kell választani, mivel a rendőrség megkötött keretek között dolgozik. 

 

Joggal merül fel, hogy a rendőrség tevékenysége és a közbiztonság kérdése hogyan választható el egymástól. Mint ahogy az az aggodalom is jogosan fogalmazódik meg, hogy egy vízió nélküli, a segélykultúrát preferáló, a nyilatkozatok és döntések alapján nyilvánvalóan hozzá nem értő, az összes korábbi, a gazdaságélénkítést szolgáló programot leállító baloldali önkormányzat képes lesz-e biztosítani, hogy ne térjenek vissza a 2010 előtti állapotok.

 

A közbiztonsági mutatókat a rendőrség munkájától különválasztó képviselőkkel aligha.


(Fotók: minap.hu)



Kiemelt bejegyzések

#balázsibeszélA polgármester skíróztatná a népetMiskolc 2022-09-09 19:38:00- 4824
#balázsibeszélHol a pofátlanság határa? Borkuti László dupla tanácsnoki pénze már az? III. részMiskolc 2022-09-06 07:05:00- 5956
#balázsibeszélDr. Mokrai Mihály polgármesterségre tör, ha már alpolgármester nem lehetettMiskolc 2022-09-01 07:06:00- 7531
#balázsibeszélAz Avasi kilátó gyalázataMiskolc 2022-08-15 08:06:00- 9141
#balázsibeszélVeres Pál a porcelánboltban - de mi fickándozik a halk szavú rádiós gatyájában?Miskolc 2022-08-11 08:22:00- 10338